#Nique

Thomas Harris a CIA ügynöke. Küldetései természetesen "titkosak", így minden esetben számolnia kell azzal, hogy sikertelenség esetén egyedül marad, avagy akár életveszélybe is kerül.

Az aktuálisfeladata szabotázsakcióval kiiktatni egy nukleáris atomerőművet, azonban valaki a CIA-csapatból kiadja az adatait, így a robbantás után nem menekítik ki, kvázi "beáldozzák" őt, a terepen hagyják.

A film érzékenyen hoz még be egy ilyen nemzetközi és katonai és hírszerzési helyzetet mindig is kísérő elemet, a médiát - egy újságírónő szempontjából húz be egy olyan szálat, amiről nagyon keveset beszélünk, és még kevesebbet tesszük fókuszba: kinek van joga az információhoz? Kinek van joga megtiltani az információk átadását? Kinek van joga a mindenáron való tájékoztatáshoz?

Kinek és milyen joga van az igazsághoz?

Az alaphelyzet ez, folytatás magában a filmben.

A film fikciós elemként érinti a folyamatos nemzetközi feszültséget az iráni atomprogrammal kapcsolatban, a nemzetközi hírszerzés jogosságát és annak etikai határait feszegeti, az iráni belhelyzetet is felveti az iráni Forradalmi Gárda szintjén, illetve az afgán térség kérdései is megjelennek a kandahári menekülési pont kapcsán.

Ric Roman Waugh rendező egy visszafogott akciófilmet készített, valójában a fókusz inkább tényleg a térség feldúltságán van; Gerard Butler azért nem először hoz Tom Harris-ként olyan CIA-ügynököt, aki már inkább családapa, a halát után az élet pártján, de még mindig nem szabadulhat; ez a vívódás nagyon jól áll a Butler-féle gyűrt archoz, azonban az ő iráni "ellenségét" formáló Ali Fazal új erővel mutatja fel azt a gyűlölettel határos elszántságot, amit lassan meg kell értenünk, hogy hogyan és miért működik; szuggesztív és küldetéses őrülettel hajtja végig az országot a CIA-üldözés során.

Khalid Mohtaseb, bár New York-ban él, de gyökereiben hozza a táj gyönyörű ismeretét operatőrként; és hát a zseniális David Buckley zenéje - őrület, hogy mindig megtalálja az autentikus zenei anyag és a hollywoodi igény közötti egyensúlyt.

Az újságírónő karaktere sem tipikus - nem a messzirőljött amerikai, aki a pálya széléről avatkozik bele az eseményekbe; Corey Johnson mint riporter esendő anya, fél és nem szuperhős; ráadásul színesbőrű, Waugh ezzel is teljesen szembemegy a szokványos értelmezéssel.

A legerősebben a Tom Harris térségi tolmácsát és szövetségesét alakító Navid Negahban, valósítja meg azt a kétséget és antagonisztikus helyzetet, ami a Közel-Keletet meghatározza még a mai napig is.

"Minél jobban ki akarnak irtani egy eszményt, annál erősebb lesz."

" - Az irániaiak jelenthetnek gondot?

"A régi háborúkat a zsákmányért vívták. A moderneket nem akarják megnyerni."

- Most viccel?

Afganisztán olyan most, mint a hidegháborús Berlin; tálibok, pakik, indaiak, oroszok, kínaiak, aztán ott az ISIS is; ezek még az Al-Kaidánál is durvábbak."

A film ITT tekinthető meg ingyenesen, regisztráció nélkül; a reklámokról nem tehetek, nem engem tükröznek...